2010. október 12., kedd

Nagyvárosi kiruccanás - Befejező rész

Üdv ismét!

A kellemes Impetus meccs után érzékeny búcsút vettünk Emeráldtól, és nekiveselkedtünk az Infinity gémeléshez. A játékot egy fullra zsúfolt terepen játszottuk, amit a Gólemben szokás "raktárasztal"-nak csúfolni.

A Fityfiritty (az infinitiy gúnyneve) egy skirmish játék, azaz egy csapatot irányítasz, akik 5-6 főből áll. Minden csapattagnak különböző szerepköre van: lehet biztonsági ember, mesterlövész, orvos, hacker, szuper elit katona, ejtőernyős, álcázós kommandós, és sok más. Ráadásul különféle felszerelésekkel is elláthatjuk őket, ahogy a nagy könyvben le van írva.

A játék Order pont alapú. Azaz minden körben (hasonlóan a WM-hez) kap az ember annyi Order pontot, amennyi figurája van, +1-et a vezetőért. Ha egy figurával csinálni akarunk valamit, akkor order pontot kell elköltenünk. Egy order pont elköltéséből futhatunk keveset, és lőhetünk, futhatunk full erőből, lehasalhatunk, kúszhatunk, felugorhatunk, gyógyíthatunk, a lehetőségek szinte végtelenek!

Egy figurának akár több OP-ot is kioszthatunk, így előállhat az a vicces helyzet is, hogy a csapat egyik ütőképes tagját futtatjuk, lövünk vele, beugrunk, felmászunk, megint lövünk... szóval egy személyes hadsereggé avanzsáljuk, míg a többiek csak szurkolnak a háttérből :-)

Mégis a legjobb és legegyedibb dolog szerintem a játékban az ARO rendszer. Ez annyit tesz, hogy az ellenség cselekedeteire az én katonám egy ingyen cselekedetet tud elnyomni! Azaz ha látom, hogy kifut valaki a fedezék mögül, ARO-ból rálőhetek. Vagy ha ő lő rám, akkor én visszalőhetek, vagy elhasalhatok, vagy lebukhatok, elugorhatok. ÍGy az ellenfél kétszer is meggondolja, hogy ki akar-e futni a fedezékből.


Első lépésben csapatra oszlottunk. Érc Ghulk koma tanácsadásával az idegenek hadát választotta, én pedig Corvust fogadtam fel segítségül, hogy a zsoldos bandámmal harcoljak.
A sereg összerakás nem olyan kötött, mint más játékoknál. Nincsenek kötelező választások, az ember azt nevez ki vezetőnek, akit akar (és ezt titokban is tartja), és olyan sereget rak össze, amit akar.

Érc egy lopakodó, lesből támadó sunyi bandát rakott össze, én pedig inkább a szívósságra támaszkodtam megint, és egy erős csapatot béreltem fel a harcra. Pontosan nem tudom, mi a nevük a figuráknak, de volt egy két sebes csapatvezetőm páncélban, egy mesterlövész-felfedező mesterlövész biztonságim, egy testőrszerű biztonságim, 3 bunyi géppityuval, és egy orvostanhallgató a budapesti orvosi karról. (Kábé annyit is csinált a meccs alatt...)

A felpakolást én kezdtem, így Érc kifigyelhette a harci állásomat. A 3 bunyit és a medikust középre raktam fedezékbe, a főnököt és a biztonsági emberemet jobb szélre. A mesterlövészemet pedig felküldtem a toronyba, hadd hallgassa a Kékes rádiót.

Ellenfelem egy magát 2. szinten álcázott idegent rakott a toronyba mellém, de nem vette észre, hogy én az ablaküvegen átlátok. A többi lényét embrió állapotban rakta a pályára, egyet pedig annyira elrejtett, hogy még ki sem jelölte merre van (ez az ún. TO rejtőzködés). Őt nem is láttuk soha, nem volt rá szükség.

Én megindultam full mozgással előre, fedezékből fedezékbe mindennel. Tettem egy észlelés próbát, hogy felfedezem-e az idegen csajt a toronyban. Nos, ebben a játékban d20-szal dobunk, és páncélmentőn kívül mindig érték alá. Nekem 16 (?) alá kellett dobnom, hogy felfedezzem az ellent. Sikerült! Mostmár csak "gyanús" identitású lett. Beáldoztam még egy order pontot, ebből megint egy sikeres felfedezés próbát tettem, és felismertem az ellenséget, azaz köv. körben lőhettem volna rá.

De! Érc hosszas gondolkodás után úgy döntött, nem hagyja magát lelövetni, és el kezdett rohanni az irányomba, amire én ARO-ból rálőttem, de nem találtam el. Ekkor még egy OP-t elköltött a figurára, hogy megrohanjon, amire nekem két lehetőségem volt ARO-ból: vagy lelövöm, vagy felkészülök és közelharcban lenyomom. Megpróbáltam lelőni, sikertelenül. Az idegen lény belémrohant, és egy instant kill szerű nyisszantással kettévágott. A többiek lent csak annyit láttak ebből, hogy a csapat mesterlövésze egyszer eltűnik, majd nagy loccsanás után ismét feltűnik, és int, hogy "mindenoké énnemidegenvagyok jeeeah". :-)

Ezután kikeltek az embriók, és fedezékből fedezékbe ugrálva kerülgették a lövéseimet. Egyet eltaláltam, elrontotta a mentőjét. Itt a mentő a követezőképpen néz ki: mindenkinek kb 1-4-ig van egy mentője. Vesszük a fegyver erejét (pl. 13), ebből kivonjuk a mentőt (pl. 3), így azt kapjuk hogy 10. Tehát 11 vagy afölé kell dobnom d20-szal, hogy túléljem.

Egyet elrontott igaz, de volt nála auto medikit. Ami annyit tesz, hogy azonnal meggyógyul, ha sikeres fizikai tesztet tesz (asszem PH a neve). Érc megdobta, és mivel automatikus, nem tudtam rá ARO-zni.

Ezután felgyorsultak az események. Kitört az egyik lény, lelőtte a főnökömet, majd a biztonsági emberét, végül annyira megfogyatkozott a csapat létszámom (és nem volt elég OP-om hogy kinevezzek egy másik parancsnokot), hogy a csapatom óvatosan kikúszott a csatamezőről.

Én nagyon élveztem a meccset, rengeteget kell benne gondolkodni, nem pedig arról szólt a játék, hogy fogok 30 kockát, eldobom és amennyi 6-os van benne annyiszor találok.

Összességében nagyon tetszett a nap, elbúcsúztam mindenkitől, és hazafele a vonaton a 3 órás úton kiolvastam két fél könyvet és a szórólapokat, amiket ingyér csórtam a KCS-ből és a Gólemből :-)

Remélem élveztétek a beszámolót, és legközelebb is Velem tartotok!

Minden jót kíván: Kaba

2 megjegyzés:

  1. Hehe, téged is annyira fognak szeretni, mint anno engem a warmachine miatt (akkor még nem volt hordes) Miskolcon? :P Egyik emberke folyton felemlegette nekem, hogy soha többé nem néz meg linket, amit én küldök neki, annyira meg tetszett neki az egész. :)

    VálaszTörlés
  2. Engem nem zavarna ha emiatt lennék bűnös :-)
    Inkább amiatt szégyellném magam, ha mindig ugyanarról az egy játékról húznám le a sokadik bőrt is...

    VálaszTörlés