Legendás Hadurak 3. rész

Áve megint!

Ahogy ígértem, következzék az fluffos beszámolandusz.

Az orkok átlépvén a dimenziókaput egy mocsaras erdőbe érkeztek meg, ahol megtalálták a porban két Sámánukat. A távolban egy hatalmas szikla volt, erődítések. Kiküldték hát Gujdót, kérdezze meg a távolban mozgó alakoktól, merre vannak most, és hogy juthatnának tovább. Gujdó eleinte nem érzett affinitást a dologhoz, de a többiek sarkalatos érvekkel meggyőzték, hogy tegyen egy próbát.

Gujdó odacaplatott hát az egyik szürke köpönyeges teremtményhez, és udvariasan megszólította az ork etikett szerint. Az ork etikett egy méretes csoppával való tarkónvágással indul, és amennyiben élve marad a társalkodófél, akkor kezdődik a kommunikáció. E szokástól berögződve megindult hát a karja hősünknek, azonban amikor a nagy csattanásnak kellett volna történnie a csuhás koponyáján, valami nagyon furcsa történt. A köpönyeges vakító kék lánggal fellobbant, majd egy hatalmas portállá alakult. Megszakadt az ismert dimenzió síkja, és a Warpból előtörtek a Káosz undorító démonjai: a mágikus hatalommal bíró horrorok, a vérgőzös bloodletterek, és a legfurcsábbak mind közül: Tzeentch flamerei. A kapu záródása előtt még 6 khorne kutyának is sikerült kiugrania, de a Vérivó már éppen nem fért el. Azonban a korbácsa utolsó legyintésével elkapta Gujdót, és magával rántotta az ismeretlen sötétségbe...

Na, akkor térjünk a lényegre. Az alábbi ábrán látható a pálya. A zöld háromszöges folt az erdőt jelenti, a barna vizes a mocsarat, a szürkék pedig a sziklát és védhető falakat:

Én nyertem a rádobást, így DASCO volt a védő, én pedig a támadó. Jól kezdődött ez a nap ;-)
Ő a pálya feléig pakolhatott fel. Balra a mocsár felé rakta fel a flamereket (6 darab), a domb tetejére a Tzeentch horrorokat, akik 4-es szintű varázslóként varázsoltak, benne egy 3-as szintű Tzeentch karakter Tzeentch és Shadow mágiával (háhá, shadow offkorsz, de legalább nem purple sun). Mellettük, szintén bal szélen 30 fős Khorne bloodletter osztag, benne egy Juggernautos hős, BSB-vel. Végül egy 6 fős Khorne flesh hound osztag a szikla tövében, szintén bal oldalon. Végül a mocsárnál majdnem a számban két fiend of slaanesh.

Mivel a küldetésben 50 VP kapható, ha egy egységem átmegy az ő felállási zónájába, ezért nem volt kérdéses, a két pókosztagomat hova rakjam. Jobb szélre, legmesszebb, bele az erdőbe. Őket majd a 4. körben akartam indítani, addig feleslegesen ne császkáljanak, egy rontott moráltól ugyanis leszalad az osztag, és oda a garantált 100 pont. A Mork spirit totemes lándzsás osztagom szintén jobb oldalt, védeni a pókokat, és ha beérnek, őutánuk is kapok 50 pontot.

Középre a generális fekete orkot raktam, mögéjük a chukkákat úgy, hogy a tőle balra lévő, erdőbe rakott 30 fős Savage ork osztagomtól a fiendek ne férjenek el. Végül a fanatikusbombát legbaloldara, hadd ugorjanak ki, amint megmozdul valaki. A Khorne bloodletterektől eléggé paráztam, azt hittem, vernek fejenként vagy 3-at, mint 40k-ban, de kiderült, egy sikeres vadork roham megbirkózott volna velük (talán). Nem igazán volt szerencsés, hogy éppen csak a káosz démonok seregkönyvét nem olvastam át verseny előtt, mindenki másét igen :-S

A csata röviden:
DASCO oldalamba támadt a fiendekkel, de csak miután szabad utat kapott a chukkák felé. A chukkák előtte az egyik fiendet szétlőtték darabokra (köbö egész meccs alatt ennyit csináltak). A bloodletterekkel nem jött ki a kerítés mögül, inkább csak fenyegetően közeledett, a kutyákkal karöltve. A flamerek jöttek, lőttek, és a night gobbók kiengedték a fanatikusokat. Sajna nem csattantak bele senkibe, így hiába etettem meg őket a bolondgombákkal.

Én a pókokat oldalt tartóztattam, utolsó 3 körben befuttattam őket az ellenfél oldalára, és a kutyák már későn indultak el, bár a lándzsás ork osztagomat elkapták, de helytálltak és levágták majdnem mindegyiket. (Hangsúly a "majdnem"-en van, csak akkor kapok VP-t, ha teljesen elpusztítok egy osztagot :P)

A maradék két vadork osztagommal nem akartam támadni, minél tovább ott akartam tartani az ellenség erőit, mielőtt becsattan a nagy véres osztaga. Az egyik osztagot a fekete ork generálison kívül megzabálták, a másik kapott pár lövést, de nem vette magára. A chukkákat megette a maradék fiend, megette az egyik sámánt, de már késő volt, hogy a pókokat elérje.

A végén így DASCO nyert, asszem 600/800 ponttal, míg én 205 ponttal, így crushing victoryval nyert DASCO. Én büszke voltam magamra, mert a seregem a hatodik körben még élt és virult, bár az éjgobbók szokásukhoz híven már a 3. körben lemenekültek. A küldetésre koncentráltam, és sajna nem ismertem, mit tudnak a bloodletterek. Ja, és szinte minden veszélyesebb mágiát fél kézzel levettem, de hát erre voltam felkészülve.

----------------

Kicsit hosszúra sikerült a csatajelentés, úgyhogy a Ripley elleni csatát legközelebb olvashatjátok.

Addig is minden jót kíván:
Kaba