Sajóvámosi csata - Harmadik rész

Sziasztok Olvasók!

Akik szorgalmasan követik a történetét a Kelet-Magyarországi Kings Of War kampány sztorijának, azok emlékezhetnek még a legutóbbi bejegyzésekből arra a grandiózus mindent felölelő epikus csatára, melynek során az Uruk és Kabai orkok mindent bevető támadásaikban próbálták meg Sajóvámos falait berobbantani.

Akik viszont lusták voltak, vagy szabadságon, azok itt pótolhatják be az előző rész tartalmát:
Az ötödik alkinosozoriaknazi haditanacs 2.rész

Sokan úgy vélik, emellett a kiemelkedő jelentőségű fantasy történelmi csata mellett minden más cselekmény fényét veszti ebben az érában. És csak kevesen tudják, hogy a zöldbőrű seregek megsemmisülése és az emberek diadala után alig egy héttel, nem messze Sajóvámostól egy olyan nagy horderejű cselekménysorozat vette kezdetét a Kübb-hegyek lábánál, mely egy újabb háborúval fenyegette az észak-keleti megyék lakóinak hétköznapjait.

Történt ugyanis, hogy a Kübb-hegyek alatt elhelyezkedő hatalmas törp birodalom népei megelégelték a szegényes (ám tápanyagokban gazdag) étrendjüket, és nem kívántak többé meszes barlangi folyók vak nyálkás halait fogyasztani. És sajnos szakácsmesterségük elsatnyult. Bár mérnöki ügyességük és kézművességük páratlan hadi technológiai tudásról tett tanúbizonyságot, túlságosan régen adódott olyan alkalom, amikor a felszín lakóin (ahogy ők hívták: "fényben tunyuló borotvált hórihorgasok") ezeket tesztelni tudták volna. Ezért összeült a Vének tanácsa, és pazar sörfogyasztás mellett közös döntésre jutottak. A Kübb-hegyi törpék sok hónapos visszavonultság és elzártság után újra felmerészkednek a felszínre, hogy aranyló búzakalászoktól és pompás felszíni boroktól reccsenésig megtelő szekerekkel dúsítsák oly szegényes, ám ásványokban erősen gazdag aszkéta diétás Dwarftec Nutrition ételeiket.

Ezen felbuzdulván a Vének megbíztak egy ifjú titánt, Kabafrolir Tülöklábat, hogy előörsként vezesse fel a felszínre a felderítők seregét, és számoljon be a fenti világ aktuális eseményeiről, melyekről egyre ritkábban (és gyakran csak SPAM-et szállító) vasvarjaik nem hoztak híreket.

Kabafrolir el is indult a Törp Seristennő áldásával, és legjobb Ironclad és Bulwalker harcosai élén belevetette magát a kalandokba. Kisebb kellemetlenség adódott azonban már a története elején, ugyanis a törpök városát elhagyva két napi járóföldre egy ködös dombság hajlataiban egy élőhalott Kriptaváros romjaira akadtak. Kikerülése értékes napokat vett volna igénybe, és hát a törpe karriert is építgetni kell, így hát úgy határozott, felölti harci vértjét, és megpróbálja megszerezni dicsőséges "Nekróölő hullabálázó" titulust.

A seregek

Vezér: Kabafrolir Törp Kiskirály, Sörsátrak megdöntője és Sült Keszegek Felfalója
Törpék rajtaütő csapata 1000 pontból:
Ironclads (Horde) + Throwing Mastiff + Blessing of the God
Bulwarkers (Regiment)
Shieldbreakers (Regiment)
Ironbelcher Cannon
Ironbelcher Cannon
Dwarf King
Ironwatch Rifles (Regiment)+Piercing arrow

Vezér: Lehoczkius Zirrianor, a Vámpírok Gyermeke és Szőkeszüzek Veszedelme
Élőhalott kripta helyőrsége 1000 pontból:
Ghouls (Regiment)
Wraiths (Troop)
Zombies (Legion)
Revenant Cavalry (Regiment)
Vampire Lord
Necromancer

A törpék a Durborg sörüket még csatába is magukkal cipelik

A felállás!

A tikkadó hőség nem tett jót a szakállakban csüngő csirkecombmaradékoknak

Az élőholt kriptasereg monoton menetelése

A Kriptavárosban egy hete Lehoczkius Zirrianor, egy újszületésű vámpír és hű, olasz származású nekromanta csicskája, Florencia Fluoreszka rendezkedett be. A rettenetes Groshur Rémgenerálistól (kitől vámpírságát és biztatását kapta) parancsba adta neki, hogy tartsa a várost, védje a betolakodók ellen, és tegyen jelentést, ha a szakállas mélységlakók újra feltűnnek a környéken. Hét nap unatkozás után végül a generális sejtelme beigazolódott, és hatalmas ágyúk és hordók görgetésére lettek figyelmesek az élőhalottak a város szélét övező mezőn. A mitugrász kis szőrös törpördögök egy ágyúgolyóval üzenték meg támadási szándékukat, mely telibe találta a Kriptaváros közepén ég felé csimpaszkodó elhagyatott templomtornyot. A golyó becsattanását a megátkozott harangba még órákkal később is lehetett hallani, és a közelben éppen kutyacsontot rágcsáló ghoulok hallását azonnal örökre el is vette.

Zirrianor vezér éktelen haragra gerjedt a "felháborító arcátlanság" láttán, és megindította a lidércek és csontlovasok rohamát a frontja jobb szélén. A lovasok a nehéz akadályokat nem tudták könnyen venni, így a törp kiskirály bátor szavára az Ironclad osztag megrohamozta őket. A közelharc nagyon sokáig folytatódott, de sok-sok kardváltás és fejszecuppogás után végül a halott lovasok kerültek ki győztesen, kiket aztán egy szerencsés, ágyúval történő arcbalövés kergetett hazáig.

Az ágyúkezelők berozsdásodtak a sok tétlen hónap után, így bár ritkán találtak, azonban ha sikerült belecsapni a golyót az ellenfélbe, az rendkívül nagy számú levágott végtagot eredményezett (az ellenség részéről is). A bányászokat kemény csatában a végeláthatatlan zombik maguk alá gyűrték, de a csatát végül sikerült a törpök vezérének egy igazságos döntetlenre kihoznia. És bár nem tudta megszerezni a Kriptavárost, és Zirrianor vezér erősítésért küldött Groshur Nagyúrnak, a törpék ki tudtak alakítani egy megerősített védvonalat Miskócia hegyek felőli részén. Egy vasvarjat repítettek a törpök városába, mihamarabbi erősítésért rimánkodva. A Vének tanácsa jelenleg is bírálja az eseményeket, és mérlegeli a hadjárat folytatásának lehetőségét...

A véres közelharc közében, az Ironcladek utolsó lélegzetvételeik

A puskások a törpe király segítségével közelharcban puskatussal agyoncsapták
az azóta megsüketült ghoulokat, akik cserébe felrobbantották magukat
egy fondorlatos artifacttal

A zombi légió pedig széjjelharapdálta lassan, de módszeresen a Lándzsás osztagot

 Üdv:
Kaba