2017. szeptember 5., kedd

Bölényháború - Első rész

Bölényháború - Első rész

Üdvözlet minden Kedves Olvasónak!

A mai nap során egy hatalmas fantasy kampány indul el a szokásos kelet-magyarországi univerzumban, méghozzá a káosztörpék és az ogrék esnek egymásnak...



A mai Ghaz Khazal területén már az Ősök háborúja előtt is éltek különféle népek, az első települések mintegy háromezer évvel ezelőtt jelentek meg itt. Annak idején Slann törzsek foglalták el a területet, akik teljesen kihaltak a hidegvérűeknek nem kedvező időjárás és a vulkanikus, mérgező légkör következtében.
A várost név szerint az Ősök háborúja után (ŐHU 1147) emlegették először. Jurij Dolgorukij északi emberi fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül. ŐHU 1237-38-ban az orkok földig rombolták. Ezután újra felépült a törpék keze által, és egy független duardin fejedelemség fővárosa lett.
ŐHU 1300-ban Ghaz Khazal fejedelme Duargh Measzandrovics volt, Galekdszan Szevszkij fia, a Durik-dinasztia tagja. A város gyorsan nőtt, köszönhetően annak az előnynek, hogy közel feküdt a Szinva folyóhoz és a termékeny vulkanikus területhez. ŐHU 1304-ben Duargh fia, a „Gyapjas Horda” nevű ogre zsoldoshadsereg támogatásával uralkodó I. Tothij Danyilovics, valamint öccse és utóda, Vozoug „Aranylövés” Nyikaravics győztes háborúinak köszönhetően bővítették a Ghaz Khazalhoz tartozó területeket. ŐHU 1480-ban III. Tothij Danyilovicsnak sikerült megszabadulnia az ork befolyástól, és Ghaz Khazal egy egyre növekvő törp birodalom fővárosa lett. Míg az orkok hordái a messzi nyugati Csontgrád és a Beltenger felé menekült, a „Gyapjas Horda” a szolgálat után megkezdte hosszú vándorlását délre. De egy kisebb törzsük megfelelő mennyiségű hús ígéretében örök hűséget fogadott Ghaz Khazal urainak. A kis csapat vezetőjét Thar’ Bragukknak hívták.

A későbbi thánok, például Rettegett Thakgrulim uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. ŐHU 1571-ben a mélység démonai elfoglalták és felégették Ghaz Khazalt. ŐHU 1610 és 1612 között az alkinosozoriaknazi seregek elfoglalták a várost. ŐHU 1612-ben Bromram törpe fejedelem, és más törp városok népe fellázadt az emberi hódítók ellen, elfoglalták a pallósi kastélyt és megölték a hódítókat. Bromramnak hét gyermeke született, sajnálatos módon az utolsó csecsemő (aki ikertestvére volt a hatodiknak) nem élte túl a szülés gyötrelmeit. Legendák szerint a hatodik testvért elhunyt fivérének elveszte tajtékos őrületbe kergette… Ráadásul a birodalmat keletről az emberek, északról a pokolbéli szörnyek seregei tartották sakkban.

Ghaz Khazal káosztörpe vészrúnákkal,
Ghaz Khazal címere,
és egy sorkatona alapfelszerelése


Végül a törpék felül kerekedtek az emberi és démoni megszállókon, és kiverték seregeiket Ghaz Khazal területéről. Alkinosozoriaknaz kiszorítása után egy hatalmas gyűlésen az úgynevezett „Névtelen királyt” választották vezérré, azaz Overlorddá. Vele kezdetét vette a Groshniszkij-dinasztia uralma, ami több mint háromszáz éve tart (a mai napig). Ekkor felfedték valódi sötét kilétüket, és az istentelen paktumaikat a mélység démonaival. Közülük is az egyik legerősebbet, Hashutot (vagy más néven: Shamutot), a bikafejű, láva testű Pusztítót kezdték el imádni.
Egészen mostanáig élt a meg nem támadási szerződése az emberek birodalmával, ám a gonosz próféták háborút jövendölnek… Dicső, véres, és keserves háborút…

Azklaghar
törpe alkimista és feltaláló volt a démonokkal való lepaktálás előtt az udvarban,
valójában funkcionalitása maradt ugyan,
 a főtanácsadói szerepet tölti be.

A Brandenburgi bölények históriája


Ghaz Khazal mellett nem messze a tokaji erdő egykor varázslatos állat- és növényvilággal rendelkezett. Nem is csoda, hogy a Gyapjas Horda egy része ettől nem messze telepedett le. 

A Thirediks szaga egyik fejezete Iron kánról, azaz Iron vezérről és fejedelemről szól, kinek még Bromram törpe hűbérül adta Tokaj keleti tartományait. Bátyja és szomszédja Gurg volt, Sajó ura a Sajó vidékén. Tőlük nyugatra volt a hatalmas Névtelen király birodalma, Ghaz Khazal. Ettől a két uralkodó országát az óriási kiterjedésű Walszlöngawald (mai nevén Tokaj) választotta el, mely a Névtelen király birtoka volt.
Ironnak legnagyobb öröme a vadászatban telt. Rendesen 1-2 hétre távozott otthonról hű csatlósaival, s gazdag zsákmánnyal szokott hazatérni. Kísérői sokat meséltek hőstetteiről. Szép fiatal, ogrésan izmos felesége, Izolda nénnye, sokszor aggódott életéért.
Tél volt. A Névtelen király városából utas tévedt Ironhoz, kitől megtudta, hogy a király hasonlóan szenvedélyes vadász, mint ő, s hogy főleg a Walstlöngawaldban szokta a vadat űzni, ott sok a szarvas és a medve. Van azonban ott egy olyan óriási gyapjas bölény is (ami igazából egy gyapjas Rhinox volt), milyet emberfia még nem látott. Kevesen mernek hozzá még közeledni is. A király féltve őrizteti az állatot, senkinek sem szabad bántani, mert azt akarja, hogy szaporítsa nemes faját. Eddig 10 főre növekedett a bölénycsorda s a királynak büszkesége.

Brandinaburg bölényeinek címere
Iron Kán törzse

Iron sokszor elgondolkozott a hallottakon. Egyszer csak követ érkezik bátyjától azzal a panasszal, hogy a Névtelen Rettenet Hashutimádó törpéi orvul betörtek az Gurg erdejébe s ott több szarvast meg medvét elejtettek, s többféle kárt okoztak. Erre a két ogre bosszút esküszik, s nagyobb vadászcsapattal behatolnak a végtelen Walszlöngawaldba. Már sok szarvas és medvének lőn halála, midőn egyszercsak óriási vadnyomra akadnak, milyen még sohasem került eléjük. Ráeresztik az kardfogú tigriseiket a nyomra s jómaguk hátasaikon utána. Így tartott a hajsza estig, midőn sötét, nagy vadakat pillantanak meg a kardfogúak előtt, köztük akkora bölénybikát, melyhez fogható nagyot és retteneteset egyikük sem látott. Kilenc fiatalabb követte. Erre rájuk uszítják az tigriseket. Többet felnyársaltak a bölények, de végre elfutottak. Csak 3 kisebb példányt sikerült elejteni.
Már egy hónap telt így el a vadászattal; mire Iron haza akart menni, Gurg azt veté ellen, hogy az a vén bika több jó kardfogújukat elpusztította, kár volna futni hagyni. Iron biztosítá, hogy mihelyt teheti, vissza fog térni külön a fejedelmi bikáért a király erdejébe. Erre hazalovagoltak.
A Nevesincs királynak az erdőn átutazók nagy megdöbbenéssel hozták hírül, mennyi elejtett vadat láttak szanaszét az erdőben, köztük 3 bölényt is, és hogy a tettes csak Iron lehet. A király nagy haragra gyulladt. Fogat-fogért, gondolta, iziben nagy kísérettel lóra pattant s meg nem állt, míg az ogrék birtokát képező Ungaraerdőbe nem ért. Ott aztán kiirtott minden vadat s az erdő egy részét felgyújtotta.
Ekkoriban történt, hogy Gurg kiküldte egyik emberét, Rolfot az Ungaraerdőbe vadak beszerzése végett. Nagy csodálatára vad sehol sem akadt. Azonban sok gyanús nyomot látott, és ezeket követve megpillantá a Névtelen királyt és kíséretét. Kérdőre vonta a király embereit, minek köszönje a szokatlan szerencsét. Maga a király válaszolt, hogy mivel Iron megölte néhány bölényét, melyekre önmagának sem engedte meg a vadászatot, kénytelen volt bosszút állani.

- Van-e bátorságod, király, itt várni, míg uramnak ezt hírül adom? - kérdezte Rolf.
- Felesleges lenne, mert az ő ura sem várta meg a király erdejében - azzal kíséretével elvonult.
Iron felháborodva értesült minderről. Azonnal magához vett nagyobb számú csatlóst, meg vadászt, s a  Walszlönga erdőbe száguldott. Ott minden eléjük kerülő vadat elpuszítottak. Napok múlva ráakadtak az óriási bika nyomára is, mire kezdetét vette a híres bölényvadászat.

A történet hamarosan folytatódik!!!


3 megjegyzés: