2015. május 27., szerda

Miből lesz a történelmi cserebogár?

Naszépjónapotkívánok minden Kedves Olvasómnak!

Örömmel jelentem, hogy tegnap sikerült feltalpalnom a második világháborús késői háborús német seregem 70 százalékát. Múlt hét hétfőn már megérkezett a Flegab kollégától vásárolt 1:72-es német hadosztály, amihez kaptam ajándékba sztirollapos talpakat is. Elnézést, hogy egyelőre nem tudok képeket megosztani, de az elmúlt két-három napban irtózatosan felhős volt az ég. Várok vasárnapig a fotózással, hátha akkor rendelkezésemre fog állni kellő mennyiségű napfény is.

Továbbá kedden megérkeztek a Holy által megrendelt és elküldött Fireforge Teuton lovagok is, amiket ma este szándékozok összerakni. Ezekről is lövök pár képet.



A mai fő téma nem a borokról fog szólni. Egyik komám olvasta a múltkori bejegyzésemet, és barátilag javasolta, ne menjen át gasztronómiai blogba az agymenésem. Igazat adok neki, maradjunk a terepasztalnál. Amiről ma szeretnék rövid szösszenetet írni, az érdekesebb téma. Hogyan válik egy csak fantasy terepasztalos játékokat játszó hobbistából idővel történelmi játékos, miért, és mik a fázisai? Sok kolléga blogját olvastam, és emlékeim szerint János900 vagy TGábor történelmi blogos kolléga írta, hogy az angol klubokban főleg a fiatalok nyomják a GW játékait, az idősebbek ritkán foglalkoznak ezzel. Ez nem azt jelenti, hogy a fantasy gyerekes, egyszerűen csak arról van szó, hogy az idősebb korosztály nem költi hebrencs módon a legújabb figurákra a pénzét, inkább kivárja, míg a pénzesebb gyerekek megunják a figurákat, és aztán ebayen csapnak le rájuk. De jellemzően azt látom minden külföldi klub fórumain, hogy mindenki a Warhammerrel kerül a hobbiba, de szép lassan objektív vagy személyes okok miatt átvándorolnak a történelmi kategóriákra.



Még egyszer szeretném külön kiemelni, hogy semmi bajom a Fantasy játékosokkal. Nagyon sok velem egykorú haverom játszik Fantasyt (a 40K-t is ide sorolom) és vígan kijövök velük, és nem tartom őket gyerekesnek.

Ilyen okok lehetnek a következők:
1) Olcsóbb - nem kicsit, sokkal. Ez egyre jobban befolyásoló tényező, a 40k és a WHFB különösképpen nem belépőbarát hobbi a kötelező 20-30 figurájával (10 ezer forint per 10 figura alapon).
2) Nem él az a trend, hogy ami új, az erősebb. Egy templomos lovag mindenkor és minden játékrendszerben erősebb és szívósabb, akárcsak egy Panzer IV tank.
3) Könnyebb festeni. Elsőre hihetetlen, de a 28 milliméternél kisebb figurákat sokkal könnyebb festeni, nem kell elszöszölni a részletekkel, és bárki képes mutatós sereget varázsolni csak alapszínekkel.
4) Végtelen mennyiségű forrás. Ha valakit teszem azt érdekel a Warhammer Fantasy Battles világában a Sötét elf Doomlockokról egy hosszabb történet, nemigen talál mást a GW által megadott kötelező 1 fluffon kívül.
Ezzel szemben valós történelmi játékokhoz akárki olcsón kereshet forrásokat könyvtárakban, interneten, vagy akár múzeumokban.
5) Az ismerősök jobban elfogadják. Sokan ezt nem veszik figyelembe, de amikor hobbin kívüli emberekkel beszélgetsz, nem néznek annyira földönkívülinek, ha olyan dolgokat gyűjtesz, amik a való életben is léteztek.
6) Kinőtte a Warhammeres társaságot, vérpistikéket és versenyeket, és szeretne korosabb és érettebb ellenfeleket. :-)
7) Továbbra is fantasy játékos, de régebbi kiadást játszik, és nem nyitott az újabb szabályokra/modellekre.




Ami nekem a legjobban tetszik, az, hogy nincs minden az ember szájába rágni. Itt nincs az, hogy rá vagy kényszerítve egyetlen szabályrendszerre. Mondjuk fantasyból is sokféle alternatíva van, de történelmiből sokkal kiforrottabbak a szabályrendszerek és nagyobb a választék. Én inkább itt arra gondolok, hogy manapság már minden korhoz, csatához vagy híres történelmi csatákhoz lehet találni az interneten megfelelő szabályrendszert. Ebből sem mindegyik jó, de legalább lehet válogatni, és érdemes azokkal foglalkozni, amit többen is ajánlottak és játszanak aktívan.


A modellezéshez szükséges utánajárás, nincs lehülyítve az egész, nagy szabadságot kapsz, a szükséges információ megszerzése az, ami az embert mindenképpen rákényszeríti, hogy utánanézzen a dolgoknak. Ezzel felszed rengeteg olyan alaptudást, amiről addig fogalma sem volt, és hobbin kívül is hasznát tudja lelni. Nincsenek a modellekhez talpak adva? Sebaj, körülnézünk, kérdezgetünk, ismerkedünk, és ezzel tanulunk! Nem tudjuk, milyen színűre festhetjük a figurákat? Sebaj, körülnézünk, utánaolvasunk, kérdezgetünk, olvasunk, vagy leletet tárunk fel (extrém eset, de volt rá példa). Így azon kapjuk magunkat, hogy egy csomó mindent szabadidőnkben megtanulgattunk, így alaptudásunk és alapműveltségünk is akarva-akaratlanul bővül. Ezt a dolgot Warhammer 40k-nál sosem éreztem, ott az egyetlen előnye az volt az olvasgatásnak, hogy gyakoroltam az angolt és múlattam az időt. Nekem Zirrian koma nagyon sokat segít, de példának okáért TGábortól is tanultam sokat arról, milyen korszakokban milyen színűek voltak a német tankok festései, idézem:



Szia!
a lényeg, hogy kezdetben a német harcjárművek szürkék voltak, bár a lengyelországi és a franciaországi hadjárat alatt előfordult rajtuk barna csíkozás is. Amikor elkezdődött a afrikai hadjárat, természetesen ott bevezették a sárga színt. 1943. február 18-án kelt utasítás alapjaiban hozott változást, ettől kezdve a német harcjárművek alapszíne a sárga lett. Az alapszínre felhordott barna és zöld foltoknál kezdetben csak azok arányát adták meg és azokat a csapatoknál festették fel saját egyéni ízlés szerint. 

Így általában csak egy-egy alakulaton belül volt egységes színminta, de ha kaptak egy-egy gépet máshonnan még ez sem volt feltétlen igaz. 1944. augusztusában ahogy egyre jobban kiszorultak az orosz szteppékről egy újabb utasítás szerint az alapszín a zöld lett (az egy más kérdés, hogy makettezés technikai okokból, továbbra is a sárgát érdemes alapszínhez használni, hiszen általában a legvilágosabbal kezdik a legtöbben a festést). Próbáltak egységesíteni és eszerint kiküldeni a gyárból az új harcjárműveket, de a növekvő anyaghiány miatt ez nem mindig sikerült.

Igazából, nem nagyon sikerült egységesíteni. de leegyszerűsítve 1942 végéig a szürke az uralkodó, majd ezt felváltja a sárga, amelyen a terepszínek aránya folyamatosan nő, egészen 1944 őszéig amikor ez odáig jut, hogy innentől a zöld kerül túlsúlyba. Azt kell eldöntened, hogy melyik hadszíntéren és a háború melyik időszakában akarod használni a maketteket, és e szerint érdemes keresned. Azt azonban érdemes tudnod, hogy a neten keringő számos, színes oldalrajz nem egy esetben pl lengyel szerzők kreálmánya és nm hiteles, de legalább jól néznek ki.

TG

A héten még jelentkezek a képekkel, aviszontlátásra!

Üdv:
Kaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése