A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Daxora. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Daxora. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. július 2., szombat

Miért jó ha nincs hobbi?

Helló mindenkinek!

Jelenleg, mikor ezt a cikket írom, még mindig az államvizsgára készülök (pontosabban két tétel közötti szünetben írok pihenésképpen). Amint ígértem, mesélek jövőbeli terveimről a warhammer terén.

Az első pozitív dolog, ami a hobbi elhagyásával jár, hogy az embernek hirtelen rengeteg ideje lesz. Nem kell hetente a klubdélutánokat szervezni, naponta a topikot lesni, hogy ki mondja vissza utolsó pillanatban a klubot valamilyen kifogással, és nem kell szervezgetni az éppen aktuális klubhely tulajdonosával, mikor szeretnénk előreláthatólag menni.

Másik pozitív dolog, hogy az ember számláján a pénz hatalmas mértékben kezd el gyarapodni. Eddig is jártam szoftvertesztelős munkahelyemre, de most, hogy a kiadásaim 70%-a nulla forinttá konvertálódott, egész terebélyes összegecske hízott a számlámra, ami mindenképpen biztonságérzetet és egót kölcsönöz nekem.

Persze ez mind szép és jó, és még a család is reménykedik, hogy végre abbahagyom a bugyuta hobbimat, a lelkem mélyén hatalmas üresség ütötte fel a fejét. Igaz, hogy sok időmet és pénzemet felemésztette a hobbi, de cserébe sosem unatkoztam, és mindig számolgattam a sereget és a napokat az éppen aktuális nagy verseny idejére. A fórumokon sem tevékenykedtem, hiszen amiben nincs benne az ember, ahhoz nem tud érdemi hozzászólást tenni.



Így hát felállítottam egy listát, mit fogok tenni, ha végre túl vagyok a sikeres/sikertelen vizsgákon és elbukott/megszerzett államvizsga után:

  1. Megiszok 8 sört és 4 rövidet a haverokkal.
    Majd Észak-Délen valószínűleg.
  2. Lefényképezem az eddigi seregeimet, összeírok egy leltárt, mi van festve, mi nincs, miből hány pont van, miből mit kéne még venni, hogy játszható legyen.
    Megtörtént, lásd Seregszemle c. bejegyzés!
  3. Ha már úgyis ott vagyok, kitakarítom a szobámat.
    Szintén csekkolva.
  4. Visszatérek kicsit a rajzolgatáshoz és felelevenítem origamis képességeimet.
    Sajnos a nyuszinál bonyolultabb figurák már nem mennek olyan jól hajtogatásban. Rajzok vannak újak, ráadásul olyan figurák, amiket eddig eszemben se volt, hogy rajzoljak.
  5. Festek mint állat, és ha minden ki van festve, információkat gyűjtök és mathammerezek, mik legyenek a következő figurák.
    River trollok berendelve, festés megkezdve!

  6. Kinézek egy pénzben és pontban aktuális warhammer fantasy versenyt.
    Észak-Dél!!!
  7. Újra el kezdek nyáron németet tanulni.
  8. Ellátogatok gyakorolni Xearóhoz, a Nyíregyiekhez és Egriekhez gyakorolni a versenyre.
    Megint csak Észak-Dél, ahol ez egyszerre teljesülhet :-)
  9. Nyomok pár állásinterjút, ha munkanélküli leszek. És majd vigyorgok ha nem lesz államvizsgám és rákérdeznek, milyen végzettségem van...
    Ettől sem kell már félnem.
  10. Verseny után meglátogatom Wolflordot és kihívom egy WM-meccsre, megnézem, mekkora nagy spíler, ha már azt mondja, a Cryx játékosok olyan tiszták és okosak és szebbek :-P :-)
    Maradjunk annyiban, hogy egy tanulómeccset játszok ellene, ha végre kifestem a WM-sereget.
  11. Kápolna évi összegyűlés egriekkel, Daxorával kipróbálom a Vámpír kártyajátékot.

Alig várom, hogy a jövőbeli Kaba-énem checkolja a listát, mit sikerült teljesíteni ebből augusztus másodikára. :)

Egyelőre úgy érzem, nem hagytam ki semmit a listáról. W40k sereget előre láthatóan nem fogok venni, bár az új Nekron kódexre kíváncsi leszek. Piszkos fantáziámat megint az ogrék foglalkoztatják, és ha tényleg erősödik az új kódexük (új figurák, új jetik, új szörnyek, új gut magic, új egységek, esetleg olcsóbb ogrék), akkor belekezdenék az Ogárseregbe is. De ezt majd megjelenésük előtt újra kibelezem. (Ha tényleg igaz, hogy a GW mostantól nem jelenti be előre a release-eket akkor közvetlenül előtte)

Jövőbeli Kaba mondja:
Mivel egy játékrendszerből két sereget hülyeség venni (kivéve ha az ember állandóan bemutatózik), ezért inkább W40k-ból kéne összeraknom egy érvényes 2000 pontos sereget, amit ki tudok vinni versenyekre. Jelenleg az összes 40k-s sereg közül a Sisters of Battle érdekel. Ha tényleg olyan szép apácafátylas figurákat kapnak, akkor belevágok bizisten.

Mára ennyit, remélem mindenki készül már a nyári warhamarakodásra!

Üdv: Kaba

2011. június 3., péntek

Vampire the Eternal Struggle

Üdvözletem!

Elég rég jártam erre, most is Wolflord unszolására szántam rá magam.

Az ok egyszerű, bizonytalan időre szüneteltetem a 40k-t, mivel nincs keretem újabb 100-200 ezret egy seregre költeni, ami talán egy évig használható lesz versenyeken is. Az, hogy egyre drágábban egyre kevesebb és szarabb minőségű figurát árulnak a dobozokban, már csak hab a tortán.

Nade nem azért írok, hogy panaszkodjak, hanem hogy egy új játékot mutassak be.

Ez pediglen az eddigi legnagyobb OFFTOPIC lesz, mivel nem csak kockát nem használ, de még figurákat sem. A játék pedig a Vámpír kártyajáték, angolul Vampire: the Eternal Struggle. Ha lehet, senki ne a csillogós, buzulós, szerelmes-nyáladzós, manapság divatos tinilányokra optimalizált vámpírokra gondoljon! Játékunk szereplői a napon elégnek, mindennapjaikon pedig, egymás ellen ármánykodnak, halandókat manipulálnak, és féltékenyen őrzik elveszett emberségük utolsó foszlányait.

A játék a World of Darkness világán alapszik, ahol a Vampire the Masquerade szerepjáték is játszódik. Akik nem ismerik, azoknak röviden összefoglalom a lényeget.

Káint, testvére megöléséért isten arra kárhoztatta, hogy örökké éljen, ne láthassa többé a napfényt, és más emberek vérét kelljen innia a túléléshez, így lett ő az első vámpír. 3 halandót vámpírrá tett, akik pedig további 13at, ők alapították meg a főbb klánokat. Az egyes klánok rájuk jellemző erősségekkel és gyengékkel rendelkeznek. Az erősségek például a klánokra jellemző diszciplínák, melyek természetfeletti képességekkel ruházzák fel őket, a gyengék pl a klánok átkai, mint a Nosferatuk embertelen külseje vagy a Gangrelek állatias viselkedése.

A klánok aztán szektákba tömörültek, ezek a Camarilla és a Sabbat, melyek természetesen nem kimondottan barátságosak egymással.

A vámpírok társadalma alapvetően titkolja létezését, mivel egyébként az emberek könnyedén levadászhatnák a nappal tehetetlen, és számban lényegesen kevesebb szörnyeket.

Fontos még tudni, hogy Káintól távolodva, a vérvonal felhígul, így ha egy vámpír magához ölel egy halandót (vámpírrá teszi), az eggyel magasabb „generációba” tartozik mint atyja, és a generáció növekedésével egyre gyengébbek a vámpírok.

És akkor magáról a játékról!

Előrebocsátom, nem szabálykönyv következik, az van a neten, inkább bemutató.

Kártyajáték, így pakli kell hozzá, mégpedig kettő. Egy kripta, és egy könyvtár. Előbbiből hozza fel a játékos a vámpírokat, utóbbiból pedig, akciókat, tárgyakat, szövetségeseket, tulajdonképpen mindent, ami nem vámpír.

A kripta minimum 12 vámpírból áll, amiből kezdetnek 4 lapot húz fel az ember, akiket később játékba hozhat, továbbiakat később a játék során tehet elérhetővé. A könyvtár 50-90 lapból, amiből 7et húz a játékos, majd amint kijátszik egyet, újrahúzza.

A játékosok 1-1 matuzsálemet alakítanak (ősi vámpír, aki a háttérből mozgatja a szálakat), mindegyiküknek van egy „pool”-ja, ami egyrészt az „életük”, ami ha elfogy, kiestek, másrészt ezzel fizetnek vámpírok, és egyes lapok játékba hozásáért. Egy asztalnál ideális esetben 5 ember játszik, mindenki a tőle balra ülőt támadja (őt hívják prédának, a jobbra ülőt predatornak), az ő kiejtésével szerezhet VP-t, akinek végül a legtöbb van, nyert.

A játékmenet körökre osztott, egy kör fázisokból áll:

Untap phase: a vámpírok amikor cselekszenek, elfordulnak, elfordult vámpír pedig nem cselekedhet. Ebben a fázisban a játékos összes vámpírja visszafordul, újra akcióra kész.

Master phase: A matuzsálem személyes cselekedeteit master lapok jelképezik, ezek általában erős és hasznos lapok, körönként egy ilyen játszható ki, ebben a fázisban.

Minion phase: Az irányított vámpírok (és egyebek) ekkor cselekszenek (akciókba kezdenek), a játék legnagyobb része ekkor zajlik.


Influence phase: A játékos ekkor hozhat játékba újabb vámpírokat.

Arra, hogy egy játékos kiejtse prédáját, számtalan egyszerűbb, és összetettebb módszer is létezik, a legalapvetőbbek a követlezők:

A „Bleed” akció, amikor a vámpír közvetlenül a préda poolját támadja. Ha elég sokszor, elég hatékonyan teszi ezt, a győzelem garantált.

Lehetséges még az ellenfél vámpírjainak módszeres legyilkolása, melynek következtében az tehetetlenné válik, és csak idő kérdése hogy kiessen.

Személyes kedvencem a szavazás. A vámpírok társadalmában is vannak különböző rangok, tisztségek, melyek némelyike szavazatot biztosít a vámpírnak, ami felett természetesen matuzsáleme rendelkezik. Bizonyos lapokkal a legkreatívabb szavazásokat lehet összehívni, ezekkel kizsigerelve a prédát, vagy erősítve magunkat. Természetesen az ellenfeleknek is lehetnek szavazataik, akik ritkán fognak az aktuális lap mellett voksolni, ezt valahogy kezelni kell a szavazás összehívása előtt.

Vannak akciók, amiket a vámpírok megtehetnek lapok nélkül, ilyen a bleed vagy a vadászat, másokhoz lapok szükségesek, mint egy szavazás összehívása, követők toborzása, felszerelés megszerzése stb.

Egy akciót a bejelentése után az ellenfelek megpróbálhatnak megakadályozni (blokkolni), ekkor a cselekvő vámpír módosítókat játszhat ki, pl stealth-et, amivel kikerülheti akadályozóit, és zavartalanul folytathatja az akciót, a blokkoló pedig reakciókat, pl intercept-et, amivel megtalálhatja a lopakodókat. Ha a blokk valamiért nem sikerült, akkor az akció folytatódik, és újabbak próbálkozhatnak keresztbe tenni, ha viszont sikerült, akkor a 2 vámpír között harc kezdődik. A harcból a megfelelő lapokkal el is lehet futni, mások inkább közúti táblákat tépnek, autókat dobálnak vagy karmokat növesztenek, és megpróbálják végső halálba taszítani a szemben álló felet.

Nos, ha valaki még mindig soraimat olvassa, feltehetőleg érdekli a dolog, úgyhogy kicsit részletesebben írok a lapokról, kezdve természetesen a vámpírokkal.

Egy vámpír legfontosabb jellemzője a piros körben található szám, ami a kapacitása, lényegében ára, és élete. Ennyi poolt kell áldoznia annak, aki játékba szeretné hozni, és ennyi vérrel kezd, amiből a sebeit gyógyíthatja, vagy lapokat játszhat ki. Minél nagyobb ez a szám, annál erősebb a delikvens.

Oldalt láthatók a diszciplínái. Bizonyos lapok kijátszásához szükségesek ezek, így alapvetően meghatározzák, mire lehet használni a vámpírt.

Bal felül a klán jelképe. Ez is lehet feltétel, bár ritkábban, és nem is kötelező egyazon klánba tartozó vámpírokat használni, viszont mivel ők fognak hasonló képességekkel rendelkezni, ez többnyire célszerű. Pl egy verekedős Brujah pakli viszonylag kevés hasznát veszi egy lopakodásból jeles Nosferatunak.

Az alsó szövegdobozban olvasható a vámpír szektája, titulusa ( ha van), amik szintén feltételei bizonyos lapoknak. Ezeket követik egyedi képességei.

A minion lapok, amiket a vámpírok játszhatnak ki:

A bal felül látható szimbólum jelzi, hogy a lapot miként lehet kijátszani. Lehet ez egy akció, amire a vámpír elmegy, ide tartoznak a követők, szövetségesek és felszerelések is, lehet módosító, amit egy megkezdett akció közben játszhat ki, reakció, amit egy másik játékos akciójára reagálva játszanak ki és lehet hacri kártya, aminek a harcban van haszna, pl különleges támadások, kitérések (dodge), stb.

Oldalt látható a lap ára, amit poolból, vagy a vámpír véréből kell fizetni.

A szövegdobozban alul a lap követelményei szerepelnek (szektához/klánhoz tartozás, diszciplína), majd a lap képessége.

Mint az látszik, a játék viszonylag sok lapot használ, így 1-1 „tápos” lap sem borítja fel az egyensúlyt, mert közel sem biztos, hogy az a lap feljön, csak arra építeni nem célszerű, teletömni vele a paklit, szintén nem jó módszer, mert egyetlen lappal/ vámpírral nem lehet nyerni, ha túl sok van belőle, hamar csak útban lesz. Határozottan szimpatikus jellemző.

Ezen felül egyértelmű, és tisztán megfogalmazott szabályokat írtak hozzá, a 40k-ból ismert szabályvitákat szinte el lehet felejteni.

Összetett annyira, hogy bőséges taktikai lehetőségeket adjon, de nem bonyolult annyira, hogy átláthatatlanná és zavarossá váljon (mint a 40k).

Bár többen játszanak, szinte kizárt, hogy hosszasan összefogjanak egymás ellen, tudniillik mindegy, hogy egy játékost gyakorlatilag ki/ kinek a kártyája ejt ki az asztaltól, a predátora kapja a Victory pointot, és némi jutalom-poolt.

A szerencse szerepe kizárólag abban merül ki, hogy a megfelelő lapot a megfelelő pillanatban húzza-e fel az ember, de a pakli összeállításával, erre is viszonylag nagy befolyása van.

Igaz, csak papírlapok, de nagyságrendekkel olcsóbb, mint egy figurás játék, kiváltképp a 40k, 5000 ft-ból használható, játszható paklit sikerült nekem is összeszednem. Természetesen a nagyonritka, nagyondrága, valamivel hasznosabb lapok itt is megvannak, de közel sincs annyira rászorulva a játékos, mint a 40k-ban 6-9 obli/ 3+ vendetta/ 6+ raider megvásárlására.

Végül, írok pár sort a főbb klánokról (Kaba mester kérésére):

Camarilla:

Brujah:

Nagy múltú, arisztokrta klán volt, napjainkra azonban utcai bandák, és korrupt cégvezetőkké süllyedtek. Fő erejük fizikai diszciplínáikból adódnak, melyek emberfeletti erőt, gyorsasságot adnak nekik.

Malkavita:

Az őrültek klánja, általában eleve „flúgos” embereket emelnek soraik közé, amit a klán ősi átka tovább súlyosbít. A vértestvérek félelemmel vegyes tisztelettel viseltetnek irántuk, mert ezen őrületet még nekik sem sikerült kiismerni, egyesek próféciát látnak a rémes hallucinációik mögött.

Nosferatu:

A klán átka, hogy amint valakit maguk közé ölelnek, az leírhatatlanul eltorzul, nyomokban emlékeztet csupán egykori külsejére. Szörny-szerű külsejük miatt szinte kivétel nélkül a csatornákban kénytelenek élni, ugyanakkor kiterjedt hálózataik segítségével mindenről tudnak, ami a városukban történik.

Toreador:

A klán tagjai leginkább a szépségben, művészetekben lelik örömüket, ezeket gyakorolják is, kár, hogy új létük kezdetén a kreativitás szikrája is kiveszett belőlük, így igazán újat sosem tudnak alkotni, csupán másolnak. Emellett leginkább szociális képességeik erősödtek, sokkalinkább cselszövők, mint harcosok.

Tremere:

A varázslók klánja, akitől a taumaturgia(vérmágia) féltékenyen őrzött titkai miatt a legtöbb vámpír joggal tart, és inkább kerülik őket. Egy kevéske vér az áldozattól elég, hogy egy örökkévalóságig megkeserítsék annak életét, valamint a rettegett tüzet is képesek bizonyos szintig uralni.

Ventrue:

Az uralkodók klánja. Hatalmukat az emberek és vértestvérek világát egyaránt manipulálva nyerik, s bár nincs emberfeletti erejük, sem vérmágiájuk, néhány telefonhívás, jól irányzott fenyegetés, és bármit elérhetnek.

Sabbat:

A fenti Camarilla klánok mindegyikének vannak a Sabbatba szakadt árulói, őket Antitribuknak nevezik, jellegzetességeikben nagyon hasonlók fenti testvéreikhez, csak éppen a másik oldalon állnak.

Lasombra:

A Sabbaton belül hasonló a szerepük a Camarilla Ventrueihoz, bár jobban előtérbe helyezik a nyers erőt is, ezen felül képesek az árnyak manipulálására.

Tzimisce:

Egyfajta tudósokként tekintenek magukra, és szobrászokként, akik egyedi erejükkel az élő húst és csontot képesek formálni. Így képesek szolgáikat állatias karmokkal, vagy védelmező csontlemezekkel felruházni, ellenségeiket pedig örökre megnyomorítani. Sokuk szörnyetegnek néz ki, de a Nosferatukkal szemben ők maguk választották ezt, mint igazi tudósok, magukon is kísérletezve.

A függetlenek:

Asszamita:

A fejvadászok, orgyilkosok jegyeit magán viselő klán, bárkinek dolgoznak, aki megfizeti őket. A régi időkben hírhedtek voltak a diablerie (kannibalizmus) gyakorlásáról, amíg a Tremerek egy átokkal az egész klánt képtelenné nem tették rá.

Set követői:

Rejtélyek övezte klán Egyiptomból. (Ennél azért több infó van róluk, de sosem voltak a kedvenceim, aki akar, utána tud olvasni ;) )

Gangrel:

Egykor a Camarilla tagja volt, azóta kilépett, és független lett. Tagjai jellegzetesek állatias viselkedésükről, a természet iránti vonzalmukról, ami néha külsejükön is megmutatkozik.

Giovanni:

Nem az eredeti 13 klán egyike, ám a középkorban ellopták a Kappado klán erejét, így a vámpírok közé emelkedtek. Ismérvük a nekromancia, melyet előszeretettel használnak szolgák toborzására.

Ravnos:

Hogyan is fogalmazzak, ők az etnikumi klán. Igen, szinte kizárólag etnikumok tagjait emelik maguk közé, egyedi diszciplínájukkal illúziókat képesek létrehozni.

És ezzel a lista végére is értünk. Vannak még természetesen kisebb klánok (bőven), de mindnek felsorolására, és tömör bemutatására most nem vállalkoznék, aki szeretne, ennek is utána tud járni.


Ui.: Wordben jobban nézett ki, a sok kép itt a blogon kicsit széttördelte, remélem ez azért nem okoz senkinek lelki törést.
És mégegy, aki esetleg kedvet kapott ehhez a játékhoz, nyugodtan kontaktoljon velem, megoldjuk hogy ki tudja próbálni.

A káosz legyen veletek!

2011. február 22., kedd

LHLCS, a kimaradt csata

Uff!

Akkor most csak, és kizárólag Emperor kartárs kedvéért leírom részleteiben a második csatát is:

A seregeket már az előző postban leírtam.

Vik nyerte a kezdést, az oldal közepén állt fel, előre a TWC, hátrébb, egy erdőbe az aprólék, leghátra pedig a razorbackek.

Én a radírba tettem a berzákat, mögéjük bújt a 2 Prince (vagy legalábbis ez volt a terv.) és az oblik. PM-ek erdőbe, az objektíva közelébe.

  1. Kör:

Vik megindult a Farkaslovasokkal, fleetelt is. Miután a rakétás long fangek megpillantották a DP kilógó karját, össztüzet kapott, ami a Living Lightninggal és a razorback lascannonokkal együtt már soknak bizonyult.

Részemről a radírral screeneltem a megmaradt Princet, és egy 5+on levédett Lash kísérlet után 2 obli plasma-cannon-t és a radír össztüzét kapták a farkasok, eredmény nélkül.

  1. Kör:

Vik tartalékban hagyott razorbackes osztaga bejött.

A TWC folytatta útját. Egy, vagy talán két lascannon lövéssel később a radírom füstölgő kráterré degradálódott, az egyik pap LL-el kinyírta az egyik oblit (itt szegénynek fölöslegesen mentek el a rakétái, az obli nem élte meg, hogy azokra is dobjon mentőt), a másik besebzett a DP-be. Egy razorback még leinstantolta a második bujkáló oblimat.

Nálam bejöttek a démonok, akiket ledobtam a pontomra, és a PM-ek is mentek előre támogatni.

Ez után sok választásom nem volt, most vagy soha jelleggel megpróbáltam berohanni a farkaslovasokat, ezen gyenge kísérlet egy 6-6 perils és egy berza nehézterep teszt után vált tárgytalanná.

  1. Kör:

Ha már én nem rohamoztam, Vik megtette helyettem. A DP nem okozott sebet, a berzákat pedig lementette, majd konszolidált.

Nálam beestek a termik, akikkel megpróbáltam a pontomat védeni, így a PM ikonhoz jöttek, majd rátették a heavy flamert és 2 meltát a lovasokra. Ezt követően a Plaguek is meglőtték meltával a lovasokat, akik továbbra is sértetlenek voltak.

  1. Kör:

Itt mentettem egy pontot, mivel Vik rúnapapja perilst dobott villámra (áldom Fortuna istenasszoyt eme hihetetlen kegyért), majd a rakéta sablonok is visszaszóródtak rá, így több sebet okozott magának, mint én neki.

Ezután berohanta a PM-eket és a termiket, akiket szintén veszteségek nélkül takarított el.

  1. Kör:

Ekkor érte el a démonokat, és adtam fel a csatát.

Remélem, mindenki élvezte, és sokat tanult eme beszámolóból. Én mondjuk nem tudom, mit lehetne, de két olyan ember is ezt állítja, aki nem látta a csatát, szóval biztos igazuk van.

A fórumon elhangzottakra reagálva:

Nem rémlik, hogy magamat taktikai géniuszként, vagy verhetetlenként emlegettem.

Ha az első csata utáni megjegyzéseibe sikerült ilyet belelátni, elárulom, az azoknak szólt, akik még mindig konokul állítják, hogy a CSM – idézem- „agyatlan tápos” sereg.

Ami a kockákra fogott vereséget illeti, egyrészt nyugodtan meg lehet kérdezni bármelyik ellenfelemet, aki ellen a vereséget a „kockáimra fogtam”. Másrészt, nem értem, aki nem hiszi el amit írok, egyáltalán minek olvassa a csatajelentéseimet. Biztos azokban is hazudtam, sőt valószínűleg csaltam is a csata alatt.

Nyilván, nem minden vereségem a rossz szerencsének köszönhető, ilyet sem mondtam soha.

Az, hogy a blogon többször írok a győztes csatákról, részben a szerencse kérdése, nem azért nem írtam pl a tavalyi 3. legendásról, mert 2szer kikaptam, hanem mert a zh-k mellett örültem, hogy a versenyre eljutottam, másrészt meg az ember szívesebben ír a győztes csatákról. Ez van, nem kötelező olvasni.

Az persze igaz, hogy nem tudom minden, a játékban előforduló egység nevét, sőt, még a wargearek fantázianeveit sem mindet tudom. Ezt én első sorban annak tudom be, hogy nem E-book-nak születtem, de aki ebbe köt bele, annak csak gratulálni tudok.

Az meg, hogy az én bejegyzéseim miatt lesznek majd prosztó parasztok az ifjonc játékosok…no comment.

Na dióhéjban ennyi.

Üdv!

2011. február 21., hétfő

Csak egy kép


Készítette: VKK (vicces kedvű Kabaman)

LHLCS 2011 Q1

Üdv ismét!

Rég jutottam rá, hogy írjak a blogra, most elkezdem behozni a lemaradást, mielőtt Kaba önnön vérplazmájába fojt bele, és a blog tovább fehéredik.

Most egy rövid összefoglaló jön az idei első Legendásról, csak röviden, mivel nem vittem fényképezőgépet. (Így a képeket is csak paintben dobtam össze, nem is méretarányosak, de a lényeg azért nagyjából látszik rajtuk)

A koncepció új volt, 3 küldetés, ebből egy speciális, és mindre külön listával készülhetett az ember. Ez nekem nagyon tetszett, egyrészt mert át kellett gondolni az eddigi általános listákat, amiket úgy épített az ember, hogy bármilyen körülmények közt helyt álljanak.

Ennyit a bevezetőről, jöjjenek a csatajelentések:

Első küldi 5 objektíva volt, a táblanegyedek és az asztal közepén. DoW felállás, de minden ami kint maradt, Deep Strikeból érkezett.

A terep nagyjából a következő volt:

A listám:

Kharn the Betrayer

Lash sorcerer termi páncélban ikonnal

Káosz drenya multimelta, DCCW

Káosz drenya multimelta, DCCW

3 termi, 3 combi melta

8 berzerker, fist, icon, rhino

5 Plaguemarine, 2 meltagun

5 Plaguemarine, 2 meltagun, rhino

5 Lesser daemon

5 Lesser daemon

Ellenfelem egy fórumról bemásolt csm versenylista volt:

2 Lashprince, 10 berza fisttel radírban, 2*5 CSM ikonnal rhinoban, 2*2 obli.

Reflexből adtam át a kezdést, mivel direkt válaszcsapásra építettem a seregemet, ettől függetlenül üres asztalra kezdtem a felállást, hát nagyjából középre beült Kharn a rhinoba berzákkal, a többi nálam is DS-ből érkezett.

Első kör eseménytelenül telt.

A második körben bejött egy csm rhino és 2 obli, utóbbiak kinyitották a rhinomat.

Nálam leesett a 2 PM osztag, az egyik rhinoban az ellen rhinojához (bár meltával eredménytelenek voltak), a másik osztag pedig a sorcerer segítségével Kharn ikonjához érkezett. Illetve bejött még az egyik démon osztag, ők a rhino roncs másik végéig kihúzott berza ikonhoz jöttek le, és megindultak az én szemszögemből bal alsó objektívára.

A lash segítségével Kharn és piros tánccsoportja lemészárolta az oblikat.

Harmadik körben a túloldalon bejött minden, kivéve egy obli osztagot.

Egy prince lejött a berzák közelébe, egy pedig a túloldalra a PM-ek mellé. A második CSM osztag a Lesserek közelébe a dombra, a Radírban ülő berzák pedig a pálya sarkára, viszonylag biztonságos DS területre. Az előző körös CSM-ek rágurultak a szikla mögötti pontra. Sok lövés most sem dörrent, csak Lash-hel odább tolta a sorcerert és osztagát, meg talán a másik PM osztagot is, ez nem rémlik.

Nekem ezután csak a terminátorok érezték szükségesnek érkezésüket, őket le is tettem Kharn közelébe, a DP-hez.

Mozgásképp a démonok befoglalták a bal alsó objektívát, a Sorcerer kivált az osztagából, és a berzerkerekkel indult a Prince felé, a hátrahagyott plaguemarinok pedig a rhinot vették célba. Jobb szélen a rhino begurult screenelni a radír elé, a PM-ek rámentek a rhinora.

Lövésből A termik meltával betettek 1 sebet a DP-be, a sorcerer pedig rohamtávba húzta azt. A Plaguemarinok mindkét rhinot kinyitották meltával. Csak a berzerkerek voltak rohamtávban, ők le is vették a DP-t, bár Kharn egy invut sem dobott meg, így elhalálozott.

A negyedik körben a túloldalon megérkezett a második obliterator osztag is, jobb szélre, a PM-ek mellé, akikből lelőttek egy modellt. A DP előrerepült, és visszatolta a berzákat. A 2 csm osztag berohanta a PM-eket, a miértre nincs válaszom. A Radír mozgott egy kicsit, és 1 lascannonnal rálőtt a rhinomra, eredmény nélkül.

Az én körömben bejött a maradék tartalékom. A démonokat megint a berzerkerek hívták le, a bal felső pont közelébe. Bal oldalt a PM-ek leverték a csm osztagot, a bal oldalt még bunyóztak. Egy drenyát a radír közelébe hívtam, és 2es effektet ért el. A másik a DP-t kínálta meg multimeltával. A berzerkerek most nem jutottak rohamtávba, de a termik már elérték a DP-t, így legalább feltartották, még ha veszteségekkel is.

Az ötödik körben az oblik becsatlakoztak a közelharcba, és egy főre fogyasztották a PM osztagomat, a DP is leverte az utolsó termit. A radírból a berzák kirohamoztak a rhinomra, és szét is verték.

Azt kell mondjam, megérte az a 35 pontos jármű =D

Nálam a Démonok utolsó körre rendezkedtek az objektíván, azaz körbe, hogy minimum 7” lash kelljen a lemozgatásukhoz. Úgy döntöttem, a berzákkal megbosszulom a rhinomat, végülis nem szeretném ha engem rohamoznának berzerkerek, így a sorci behúzta őket, aztán roham, bár ebben a körben még nem fogytak el.

Több rohamom nem volt, így a 2 seben maradt Princere ráfordult 2 drenya MM-el, és a Plaguek 2 meltával, ez elég is volt.

Lett hatodik kör, amiben a berzerkereim befejezték amit elkezdtek, A radír nem tudom mit csinált, de maradandó hatást nem ért el. Az oblik leverték az utolsó PM-et, de a folyamat során a CSM osztagból is egy modell maradt.

Én befejezésképp MM-el kinyitottam a raidert, megpróbáltam lashelni az utolsó CSM-et, a 2” nem sokat segített a rohamtávban. A másik drenya Bloodrage-t dobott, és nekiment az obliknak, sajnos csak egyet tudott megölni, cserébe kapott egy immot.

3-0 Objektívával végül 22-8ra nyertem.

Mindenképp tanulságos volt a meccs: Attól, hogy felteszel 2 Lashprincet és oblikat, még nem nyerted meg a meccset, illik tudni használni is, az „agyatlantápkáosz”-ozók bekaphatják =D

Ezenfelül öröm volt nézni az emberek elképedt arcát a 2 Dreadnought láttán =D

A második küldi 1-1 objektíva, hosszú oldalas felállással.

Ezt a csatát Vik ellen játszottam, aki Space Wolfot hozott, én az átlagos küldire való tekintettel egy viszonylag hagyományos sereget: 2 Lashprince, 8 Berza radírban, 5 PM 2 meltával, 5 lesser daemon, 4 terminátor 2 combi meltával heavy flamerrel és chainfisttel, és 2*1 oblit.

Vik pedig 2 rúnapapot, 5 TWC-t TWC lorddal, 3 razorbacket, 1 long fanget rakétákkal, meg valami bunyi osztagot.

Ezt a csatát nem nagyon részletezném, a következő történt:

Alapvetően Vik mindent megdobott, én lénygében semmit.

Első körben kilőtte az egyik Princemet, akinek a kiba. magasra tartott keze kilógott a radírom mögül. Második körben egy lascannon kilőtte a radíromat, Living Lightning az egyik oblit, asszem rakéta a másikat, ez után pedig a TWC végiggyalogolt a maradék seregemen.

Összesen talán 2 sebet sikerült bevinnem a TWC-be az egész seregemmel, az egész meccs alatt. Egy pontot azzal szereztem, hogy az egyik rúnapap perilsből kapott egy sebet.

Hogy Warbosst idézzem: „Így nehéz.”

Vérbosszú meghirdetve.


Ezzel pontszámban jócskán visszaestem, ami persze nem jár automatikusan könnyebb ellenféllel, megkaptam Vadászt és az eldáit.

A harmadik csata Killpoint volt, táblanegyedes felállással.

Mivel Killpoint küldi volt, ennek megfelelően raktam össze a seregemet is:

2 Lashprince

10 Berza fisttel

9 Plaguemarine 2 meltával, fisttel

2 Land Raider Extra armourral.

Viszonylag egyszerű volt a koncepció: A lehető legkevesebb, és legnehezebb killpointot betenni egy seregbe.

Vadász serege kb:

2 varázslós IC jetbikeon

6-8 Warlock jetbikeon

2 repcsi, az egyikben a kék, sokat lövős eldákok, a másikban a meltások

Egy kis osztag sniper.

Nyertem a kezdést, így kiválasztottam a bal alsó sarkot, mivel a radíroknak coverre úgysem sok esélye volt, de így legalább Vadász sem bújhatott el a szikla mögé. A PM-eket kint hagytam tartalékban, mivel a küldetésben kötelező volt. A berzák pedig beültek az egyik radírba.

Ellenfelem a kékségeket hagyta tartalékban egy repcsivel, minden más felállt a velem szemközti sarokban. Az IC-k természetesen a warlockokhoz csatlakoztak.

Mivel elég messze voltunk, az első körben nem sok áldozat esett, a lascannonokkal jobb híjján a snipereket lőttem, akik viszont 2+ coverben ültek. Csak a DP-kkel helyezkedtem egy kicsit.

Vadász megindította a bekerítő hadmozgást, a warlockok a hosszú oldal mentén turbóztak, a falcon pedig a rövid oldal mentén flatoutolt.

(Ehhez most nem rajzolnék, tessék elképzelni!)

A második kör már egy fokkal izgalmasabb volt, bár nem sokkal. A berzás radírnak nem volt értelmes célpontja, így hátrált kicsit, ahogy a princek is. A warlockok azért elég ijesztően közeledtek. A másik radírom viszont egy szerencsés lövéssel kilőtte a falcont.

Vadász tovább közeledett a warlockokkal, és a kieső meltások is mozogtak.

A harmadik körben bejöttek a Plaguemarinejaim, gyorsan le is vadászták a hosszúoldalhoz túl közel merészkedő eldákat, a többiekkel továbbra is csak helyezkedtem.

Vadász a Warlockokkal hajszál híján nem érte el a raideremet, Illetve bejött a második falconja, lövésből nem sebezte meg a princemet. A sniperek lőttek a PM-ekre, nem emlékszem, itt épp estek-e le, mindenesetre végül jól jött a nagy létszám.

A negyedik körömben a PM-ek tovább masíroztak a sniperek felé, a Radírok eredmény nélkül lőtték a maásodik falcont, a DP-k csak helyezkedtek.

Vadász már jóval eredményesebb volt, a warlockok berohanták és szétverték az üres raidert, a falcon berepült a pálya közepére, és a kiszálló hosszúfülűek ritkították a Plaguemarinokat.

Az ötödik körben úgy döntöttem, mindent vagy semmit, a 2 DP és a berzák berohanták a warlock osztagot. A radírom eredménytelenül sorozta tovább a Falcont, a PM-ek folytatták útjukat a sniperekhez.

A közelharc több mint szánalmas volt. 2 DP ráment egy IC-re, akit S6-tal instantolhattak volna, 10 támadásból ennek meg is kellett volna történnie, de nem történt. A berzák is kritikán alul teljesítettek, a roham körében buktam a közelharcot.

Ellenfelem a kékeket visszadogta a falconba, és turbózott a sniperekhez, hogy a PM-eket akadályozza.

A közelharcban mostanra hullott le az egyik princem, a berzák is fogytak, Vadásztól talán 2 jetbike esett le eddigre, ezt a kört is buktam.

Lett 6. kör.

Az idő közben 4 főre fogyatkozott PM-ek elállták a falcon kijáratát, ha esetleg számít.

Mint kiderült számított, mert a Raider után ők meltával már wreckre lőtték a gépet, a bent ülő osztagból pedig 4 modell tudott kiszállni, akiket utána berohantak. A közelharcot nyertem, de az eldák állták a saratt.

A nagyobbik verekedés tovább folytatódott, vészesen fogytak az egységeim.

Vadász utolsó próbaképp a sniperekkel berohant segíteni a Fertőgárdistáim ellen, bár S3-al sokat nem értek.

A kocka úgy döntött, 7. kört is játszunk, ekkor viszont Vadásztól látványosan elpártolt a szerencse.

Az IC-je, akit egész idő alatt püföltek a DP-k végre rontotta a mentőt, így elhullott, és ugyanígy járt a megmaradt 4 warlock is, az utolsó IC pedig megfutott, de sweepingből nem értem utol.

A másik oldalt a sniperek igazából nekem voltak segítség, az 5+ mentőjük nem bírta a Plaguemarinok ütéseit, így ők elhaláloztak, a kékek pedig megfutottak.

Mindkét menekülő killpointjához 6”en belül tudtam konszolidálni, így az ő utolsó körében nem tudtak összeállni, le kellett vennie őket, ezzel Whipe Out.

A vége 22-8 lett. Köszönöm a meccset, jó lenne egyszer úgy játszani, hogy nem látványosan a kockadobásokon dől el a csata.

Ezzel összesen 50 pontot szedtem össze, ami a várakozáson aluli 8. helyre volt elég, ettől függetlenül nagyon jó nap volt, köszi a szervezést, csak így tovább!