A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tomb king. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tomb king. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 5., hétfő

Nagash - WHFB könyvajánló


Üdv az Olvasóközönségnek!

Mai alkalommal kicsit fantazizunk, és egy könyvbemutatóval szeretnék Nektek kedveskedni. Még tavalyi GamesDay-en Kozytól vettem meg 2x2000 forintért Mike Lee két fantasy, csúnyán mondva "pulp-adventure", azaz ponyvakaland regényét. Elég sokáig elhúzódott az elolvasása, egyrészt a lustaság, másrészt a szép nagy terjedelme miatt.  Ezek a könyvek Nagash felemelkedését és északra jutását mesélik el. (A szerző a szimpatikus kopasz krapek, aki oldalt látható.)

A Nagash the sorcerer című regény egy puhafedeles, A5-ös méretű oldalakból álló regény, mely a Nagash trilógiának az első könyve. (Nagash the sorcerer, Nagash the Unbroken, és Nagash Immortal.) A regény a Time of Legends sorozat része, melynek könyvei azt mesélik el, hogy lett a Warhammer Fantasy világa olyan, amilyennek ma ismerjük. A sorozat többi részében betekintést nyerhetünk például Malekith, a sötét elfek királyának cselszövéseire (írója Gav Thorpe), és Sigmar felemelkedésének eseményeibe (írója Graham McNeill) is.

A történet spoilerek nélkül:
Az ókori Egyiptomhoz nagyon hasonló Nehekharában járunk, ahol királyok uralkodnak a virágzó birodalom felett, melyet az Istenek ajándékoztak a halandó törzseknek, imádságaikért cserébe. Az Istenek nevei és jellemzői kísértetiesen hasonlítanak az igazi megfelelőjükre (Ptra, Djaf, Asaph, Basth stb), akárcsak a királyok és egyéb szereplők nevei (Akhmen-hotep, Suseb, Rakh-amn-hotep, Shesh-amun, Neferem). A királyok első fia nemzedékek hagyományaként a papságot, a vallást szolgálják, a többi gyermek pedig a trónon követheti elődjeiket. Nagash legidősebb fiúként akarata ellenére a papi pályára szorul. Természetesen ehhez nagyon nem fűlik a foga, és inkább szeretne ücsörögni apja trónjában a papi szék helyett... De hogy hogy lesz a király fiából egy megvetemedett nekromata mágus, azt a könyvből tudhatjuk meg.

Spoiler itt: http://whfb.lexicanum.com/wiki/Nagash



Összegzés


Pozitívumok:
- Nagyon részletes képet kaphatunk egy alternatív Egyiptomról
- Az élőhalottak (csontvázak, vámpírok, zombik, csontvázlovak, lidércek) csak úgy hemzsegnek a történetben
- Minden vámpír- és tomb king sereggyűjtőnek KÖTELEZŐ darab
- A könyv kicsi, könnyű, és egyszerűen szállítható
- A black library egyik legjobb történet/ár kategóriájába tartozó sorozat része (8 fontért 510 oldalas, erős sztori)
- Mike csataleírásai bámulatosak, magasztosak, és izgalmasak, akárcsak a "beszélős" részek
- A szereplők karakterei könnyen elkülöníthetőek, akárcsak a 7 város jellegzetességei

Negatívumok:
- 500 oldal, mely ilyen kicsi puhafedeles könyvnél azt eredményezi, hogy nagyon nehéz gyűrődés nélkül elolvasni
- Akik nem rajonganak az egyiptomi kultúráért, sok helyen nem értik és nem élvezik a leírásokat
- Csak angol nyelven elérhető, és kezdő angolosoknak egy szenvedés lehet
- A történet nem egy időben játszódik, egyszerre halad a múlt és a jelen, bonyolult az elején megszokni a váltásokat
- A karakterek neveit nehéz megjegyezni, az egyiptomi nevek nagyon hasonlóak

Én a 10-esből egy 7-est adtam Neki, reméljük a folytatás a skavenekkel sem marad alul! Mindenképpen ajánlom az élőhalottak és az ókori fantasy szerelmeseinek! És köszönöm Kozynak a könyvet!

Üdv:
Kaba

2011. július 6., szerda

Puszti és a farkasok!

Üdv!

Kaba mondja:

Mai bejegyzésünkben köszön
tsétek kitörő örömmel Pusztit, az Éjgoblin szív blog szerzőjét! Megegyeztünk titokban, hogy ő ír nekem egy bejegyzést, és én is írni fogok neki (hamarosan). Olvassátok hát szavait!
--------------------------------------------------------------------------------------------------

Üdv kedves olvasók!

Kabaman barátom meginvitált egy poszt erejéig a Pokol Kapujába, hát gondoltam színesítem kicsit a helyi stílust. Mondjuk zöldre. Szuperzöldre!

Nem kell félni, nem török be a triumvirátus soraiba, elég nekem a saját játszóterem, az Éjgoblinszív.

A cikkemben stílszerűen egy éjgoblin farkasszekér összetákolását fogom bemutatni, rendhagyó elemekből. Ugyanis mind régen, mind most a nagyorrú GW bizony drágán méri a figuráit, kénytelen a hobbista megkerülni a borsos árú FÉM ( =/ ) modelljét beszerzését.
Korábbi vásárlásaim során sikerült szert tenni egy TK szekérre, illetve 3 VC élőholt farkasra, mindezt együtt kb 2000 forintért. Sokáig álldogáltak a fiókban, nem jött a múzsa csókja. Mondjuk a korábbi seregkönyv nem is motivált, mert ott még a rare-spec megkötések miatt nem is lett volna érdemes egy szekeret hozni 1 slotba. Ám most, hogy megbontották a rendszert az új kiadással, illetve hogy küszöbön áll a Kerekegyházi Fluffisztán, megjött az ihlet.

Nézzük, miből indultunk:

Sima egyszerű tomb king szekér, többé-kevésbé összerakva. Erről lebontottam a szekeret és elkezdtem kiputtyozni a zombifarkasok bőrhiányosságait. Az eredeti szekértalpat meg akartam tartani egy vadmalacosszekér alá, így kerestem neki egy másik talpat, amire hosszas pozicionálás után ráragasztottam a farkasokat. Ez még így túlzottan „steril”. Kapott egy nyílvesszőt, egy rosszhódas pajzsot, tegezt, illetve a farkaslovas dobozból egy lifegőt.


Ezek után jöhetnek a harckocsizók. Itt egy pillanatra elgondolkodtam, hogy kommon goblinszekér legyen, vagy ha már az egész seregemben csak éjgoblin van, sőt még a pókokra is éjgoblinokat tettem ( http://ejgoblinsziv.blog.hu/2011/01/12/title_1599967 ) , akkor legyenek ők is éjgoblinok? Mire a mondat végére értem, már tudtam, hogy csuklyások lesznek. Az egyikük épp csimpaszkodik az ember(csontváz)ra tervezett korláton és közben kifelé kalamol, a spanja meg kifele lövöldöz.

Mivel mind a két ordas modell ugrópózban van, gondoltam kihasználom, hogy ágaskodnak. Ámde mitől ijedne meg két fölhergelt toportyán? Mondjuk egy előttük becsapódó álgyúgolyóbistól? Ja. Ez metál.

Homokból megformáztam a vályút, amit kitúrt a lövedék, majd az átellenes oldalára csináltam egy kis homok kifröccsenést, hogy látszódjon, frissen érkezett. A saját fejlesztésű látványelem, a levegőörvény. Ezt forróragasztóból húztam oda a végéhez. Felhívnám mindenki figyelmét, nem véletlenül hívják forróragasztónak.

Végül, a fényképezés kissé rontja az élményt, de kivehető a lényeg:

Az alapozás és festés még várat magára. Ha elkészült, akkor ígérem, lesz róla kép. ;)

---------------------------------------

Még egyszer köszönöm Pusztinak a remek cikket, remélem hamar mi is hasonlóan igényes bejegyzéseket tudunk majd gyártani. Főleg figuraépítésből és festésből, mert abból elég nagy hiány van (khm khm Wolflord :-))

Üdv:
Kaba